„Az a cél, hogy a magyar nyelven és a magyar mesevilágon keresztül átadjuk ezt a kultúrát a gyermekeknek" - jelentette ki a tordai óvodaavatón Grezsa István, a magyar kormány óvodafejlesztési programjáért is felelős miniszteri biztos. Kitért arra is, hogy a magyarságot 1100 éven át a keresztény út követése tartotta meg, és a református egyháznak a török hódoltság után nemzetmentő szerepe volt. Grezsa István szerint a hagyományokhoz, a keresztény gyökerekhez való ragaszkodás lehet az alapja a Kárpát-medencében együtt élő népek együttműködésének is. „Abban bízunk, hogy Kolozsváron, Désen, Tordán, a nagyvárosi szórványban, ahol az asszimiláció leginkább fenyegeti a magyar közösséget, sokan rájönnek arra, hogy érdemes magyar óvodába járatni a gyermeket, akkor is, ha kettős identitással rendelkezik" - nyilatkozott Grezsa István.

Tordai hálaadó áhítatában Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke arról beszélt, hogy manapság a felnőtt generáció gyakran nem vállalja a felelősséget a döntéseiért, és a szülők egyre kisebb korban kérdezik meg a gyermeket, hogy mit akar. A püspök kijelentette: Isten a felnőtteknek adta meg a gyermekekkel kapcsolatos döntés jogát. „A szülő döntése, az egyház döntése, a közösség döntése, hogy a gyermek milyen nyelven fog tanulni, milyen kultúrát fog magába szívni, és milyen vallásos nevelésben részesül.” – jelentette ki a püspök.

A tordai óvoda két bölcsődei és két óvodai csoportnak biztosít elhelyezési és oktatási lehetőséget, 732 négyzetméteres hasznos területen.

A kolozsvári tóközi református gyülekezet óvodájának avatóünnepségén Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében a vallásos nevelés, oktatás fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, nem elég, hogy lehetőség van a nevelésre, az intézményeket is létre kell hozni ennek érdekében. Azért küzdünk, azért harcolunk, hogy legyenek intézményeink, lehetőségeink, hogy a szülői akarat mellett legyen ott az egyház is – hangsúlyozta Kató Béla.

Kozma András, a tóközi református gyülekezet lelkésze felidézte, hogy egy hosszú folyamat vezetett idáig, hiszen a Tóvidéki Református Óvodát még 1999-ben hozták létre a templom alagsorában. A gyülekezet presbitériuma és minden tagja hálás, hogy két évtized után kikerült az óvoda az alagsorból a felszínre, a „napfényre”. A templom közelében levő ingatlant négy éve vette meg az egyház, az itt zajló hosszas munkát, építkezést a magyar állam támogatása tette lehetővé. Ezen az új helyszínen az óvoda végre teljesen önállósulhatott, kibontakozhatott. A háromszor akkor összterületen immár nem egy, hanem három csoport tevékenységét sikerült megszervezni, működtetni.

Grezsa István miniszteri biztos megköszönte, hogy jelen lehet „a blokkok közötti református zöld sziget” avatóünnepségén, valamint azt, hogy a gyerekek, a szülők, a jelenlevők élettel töltik meg az épületet. Kifejtette, hogy egy nagyvárosban, a szórványközösségekben, a „blokknegyedek” világában kiemelten fontosak azok a közösségek, intézmények, amelyek arra nevelik, ösztönzik tagjaikat, hogy megtartsák nyelvüket, kultúrájukat. Azt is elmondta, hogy a tóközi óvoda korszerű épületét látva nem a modernség, hanem éppen a hagyomány jut eszébe, a kétszáz éves magyar óvodapedagógia hagyománya, mely Brunszvik Terézig és Teleki Blankáig vezethető vissza.

„A mi dolgunk nem fejeződik be a falak felhúzásával. Innentől kezdve elsősorban önökön múlik, az itt dolgozókon, hogy ezek a gyermekek életük végéig magyarul fognak-e álmodni, másrészt pedig rengeteg feladunk van még, hogy ezt a kétszáz éves magyar óvodapedagógiai hagyományt minden külhonban élő magyar gyermek élvezhesse” – fogalmazott a miniszteri biztos.

A 370 négyzetméteres felújított ingatlanban közel 61 gyerek ellátása biztosított.

Délután zajlott az Erdélyi Református Egyházkerület dési óvodájának avató ünnepsége. Désen az új építésű 732 négyzetméteres ingatlanban két óvodai és egy bölcsődei csoportot alakítottak ki. Így az intézmény 55 magyar gyerek ellátását biztosítja.

Mindhárom óvodában elkezdődött már a tanítás, és mindhármat sikerült a romániai állami oktatási hálózatba integrálni, így az intézmények fenntartásának, működtetésének a költségei a román államra hárulnak.

Forrás: MTI, maszol.ro