A kisgyarmatiak számára fogalom az óvoda épülete, hiszen a 118 éves épületben megszakítás nélkül oktató-nevelő munka folyt és folyik mind a mai napig. A településen szinte nincs is olyan magyar ember, aki ne töltött volna el néhány évet az épületben, az iskolában, vagy óvodában, esetleg mindkettőben. 1978-ig csak iskola működött az épületben, 1981 óta sikeres együttműködést alakítottak ki a két szomszédos településsel, Pálddal és Zalabával, így összefogva egész napos óvodát is fenn tudnak tartani. Ez igen fontos előrelépés, hiszen, az a gyermek, amelyik magyar óvodába jár, nagyon valószínű, hogy magyar iskolában folytatja tanulmányait, és erre Kisgyarmaton helyben adott a lehetőség.
Gróf Katalin polgármester asszony ünnepi köszöntőjében meg is emlékezett erről. „Ezek a masszív kőfalak valami olyan titkot őriznek, ami miatt ma sem és ezután sem lehet más ebben az épületben, csak a magyar nyelvű tudás bástyája”
A község önerőből működtette mindeddig az épületet, elvégezték a szükséges fejlesztéseket és felújításokat, de volt egy erejüket meghaladó feladat, amit évről évre halogattak, a tetőcsere.
2018-ban, a község bekerült a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programba. Az így érkezett, 21 millió forint támogatásból vadonatúj tetőt kapott az épület, megerősítették a födémet, valamint kijavították a padlózatot és modernebbre cserélték az ajtókat és ablakokat.
„Az anyaország nemes gesztusa, hogy segítő kezet nyújt a külhoniaknak, erőt ad nekünk ahhoz, hogy megvívjuk mindennapi harcainkat”- hangsúlyozta a polgármester.
Grezsa István köszöntő beszédében kiemelte, hogy „…száz évvel Trianon után újra talpra áll a magyarság, s a nemzetegyesítés során minden magyar emberre szükség van. A fogyó európai népek versenyében az nyer, aki a humán erőforrást egybe tudja fűzni. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy érezzék: az anyaország kormánya a külhoni magyarság mögött áll.“
Forrás: ma7.sk