Tusványoson a Bethlen Gábor sátorban egy panelbeszélgetés témája volt a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési program, melynek résztvevője volt Grezsa István miniszteri biztos, Erdélyi Rudolf, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Vörös Mária, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége megbízott elnöke, valamint Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, aki egyben moderálta az eseményt.
Grezsa István beszélt arról, hogy a kétütemű óvodafejlesztési program jelenleg a legnagyobb nemzetpolitikai támogatás a Kárpát-medence külhoni közösségeinek életében. A program első ütemében 17,1 milliárdos forrást nyújtott a magyar állam, ezt fel is használták a külhoni egyházi és civil szervezetek bevonásával. A második ütemben mintegy 21,5 milliárd forint áll rendelkezésre, ez a szakasz várhatóan 2020-ra fejeződik be. Az új óvodák és épület-felújítások mellett képzéseket indítottak el az összes nemzetrészben, melynek célja, hogy magyar nyelven fejleszthessék szakmai tudásukat az óvónők. „Ez egy olyan program, amely által százezreket mozgattunk meg a magyar közösségekben” – jelentette ki a miniszteri biztos. A program nem titkolt célja, hosszú távú terve az, hogy a jelenlegi 48 000 főről 60 000 főre növeljék a magyar óvodákba járó gyermekek számát. „Azt reméljük, hogy a magyar nemzetpolitika az egész Kárpát-medencei közösségre és a világ magyarságára vonatkozó programokat tud majd indítani, hiszen egy nemzet tagjai vagyunk” ‒ mondta Grezsa István.
Erdélyi Rudolf Zalán, a BGA Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy az elmúlt 70 évben nem volt ehhez hasonló fejlesztési program a Kárpát-medence magyarlakta közösségeiben. A határon túli területeken 1664 magyar óvoda, illetve óvodai csoport működik, sokszor nehéz körülmények között. Azzal, hogy ezt az intézményrendszert felújítják, bővítik, korszerűsítik, színvonalas alternatívát tudnak biztosítani a gyermekeknek, így várhatóan több szülő választja majd a magyar óvodákat. Kiemelte, hogy a felmérések alapján 2017-ben hétezer fővel emelkedett a magyar óvodákba beíratott gyerekek száma.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke megszólalásában kiemelte, hogy az óvodáknak hosszú távon a kárpátaljai közösség szempontjából fontos szerepe van, hiszen ha egy gyerek magyar óvodába jár, várhatóan magyar iskolában folytatja majd a tanulmányait. Szomorú tény, hogy Kárpátalján 28 év alatt egyetlen egy magyar óvodát sem újítottak fel. Elmondta, hogy a támogatási összegből a felújítások mellett eszközbeszerzésre is jutott, és módszertani fejlesztésre is sor kerülhetett 100 kárpátaljai állami magyar óvodában. Az első ütemben eddig 40 óvodát adtak át, 10 még átadásra vár. A program második ütemében ingatlanokat vásároltak olyan településeken, ahol megjelent az igény az óvodai nevelésre.
Vörös Mária, a Szlovákiai Pedagógus Szövetség mb. elnökétől megtudhatták a jelenlevők, hogy náluk az óvoda nem kötelező, és az óvodai intézmények önkormányzati fenntartásban működnek. Náluk a programban elsőként 14 új református egyházi óvoda létesült. Fontos, hogy az óvodákban végzett munka is minőségi legyen. „Különböző képzéseket szerveztünk ennek érdekében, hogy az óvónőket megfelelő szakmai szintre hozzuk fel. Olyan szakmai képzéseket hoztunk létre, amely az identitást erősíti, sikerült akkreditálni két képzést, amelyek a néptánc és a népi játék elemeit ötvözik…” – mondta el az elnök. Szerinte a meggyengült identitás megerősítése szempontjából kulcslépést jelent az óvodafejlesztési program.
Hajnal Jenőtől megtudhatták a résztvevők, hogy a Nemzeti Tanács Délvidéken a programmal elsősorban a szórványközösségek koncentrált. Közel 20 óvodában tudtak új magyar óvodai csoportokat indítani. A további óvodafejlesztési költségek a Délvidéken 2020-ra közel 1 milliárd forintos támogatást jelentenének. Az elnök elmondta, hogy az egyházi, vegyes csoportokkal együtt közel 5000 gyermek részesül óvodai képzésben Délvidéken.