Az összességében 38,5 milliárdos Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program a jelenleg futó legnagyobb költségvetési külhoni program.

A magyar kormány 2016 decemberében indította el az óvodák, bölcsődék, iskola-óvoda komplexumok, kapcsolódó köznevelési intézmények és környezetük építését, felújítását; az óvodapedagógusok képzését, az egészségügyi, sport és rekreációs szolgáltatások fejlesztését, a védőnői szolgálat fejlesztését és a virtuális óvoda létrehozását is magában foglaló Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program első ütemében 2018 végéig legalább 70 új óvoda épül, több mint 200 óvoda esetében lesz bővítés és felújítás, valamint több mint 1500 magyar sarok kialakítására lesz mód. Az oktatási segédanyagok nagyban hozzájárulnak az óvodai oktatás színvonalának emelkedéséhez, a magyar kultúrához kapcsolódó ismeretek elsajátításához, továbbá a nemzeti identitás erősödéséhez. Az óvodafejlesztési program kiemelt figyelmet fordít a Kárpát-medencei magyar óvodapedagógusok szakmai kompetenciafejlesztésére és didaktikai továbbképzésére is. Az első ütemben szakmai programok megvalósítására 551 millió forintos keret áll rendelkezésre.

Az óvodaprogram ezen túl komoly figyelmet fordít a magyar nyelvet beszélő cigányságra is. A programnak köszönhetően a magyar nyelvű oktatási rendszerben nevelkedő romák minőségi óvodai oktatásban részesülhetnek, növelhetik a külhoni magyar iskolarendszer bázisát, illetve integrációjukkal erősíthetik a helyi magyar közösségeket.

A program második üteméről 2017 októberében döntött a kormány. Mintegy 21,5 milliárd forintos forrásból 77 új óvoda, bölcsőde épül, és több mint 200 intézmény újul meg 2019 végéig.

Az új fejlesztéseknek köszönhetően az óvodai és bölcsődei férőhelyek száma több ezerrel nő a Kárpát-medencében. A második ütem keretében befejezik még azt a 19 óvodát is, amelynek a fejlesztése még az első ütemben indult el. A magyar nyelvű roma kisebbség óvodahálózatának fejlesztésére továbbra is nagy figyelmet fordítanak, a második ütemben három új roma óvoda épülhet meg és további hármat felújítanak.

A program második ütemének egyházi forrásigénye 13,5 milliárd, a világi része 7,84 milliárd forint. A központi programelemekre a második ütemben 273 millió forint áll rendelkezésre.

A fejlesztés során Erdélyben 54, a Felvidéken 11, Kárpátalján 10, a Vajdaságban és Ausztriában 1-1 új óvoda, illetve bölcsőde létesülhet. Emellett Erdélyben 50, a Felvidéken 95, Kárpátalján 59, a Vajdaságban 6, Muravidéken 1, Horvátországban 6 intézmény újulhat meg.

Az Erdélyt, Felvidéket, Kárpátalját, Muravidéket és Horvátországot érintő óvodafejlesztéssel a kormány célja, hogy növekedjen a határon túli magyar óvodások száma. Jelenleg a határon túli magyar óvodások száma 48 ezer körül van, a cél, hogy ez legalább 60 ezerre duzzadjon, azaz a vegyes házasságból származó gyerekek is nagyobb eséllyel kerüljenek magyar intézményekbe. Ez hosszú távon segít bővíteni azoknak a számát, akiknek fontos a magyar identitásuk megőrzése.

Egy program, amelyre büszkék lehetünk

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program kormányunk hosszú távú befektetése a magyar jövőbe. Ez a fejlesztés más gazdasági és oktatásügyi beruházásokkal együtt olyan rendszerszintű beavatkozás, melynek együttes sikere biztosíthatja a 15 milliós magyarság egy nemzeti közösségbe szervezését.

A program első szakaszában rendelkezésre álló összeget nagyrészt óvodák és bölcsődék felújítására, valamint újak építésre lehet fordítani, kisebb részben pedig humánerőforrás fejlesztésre. Közel száz éves tartozás kiegyenlítését kezdte el ezzel a magyar állam.