Nemrégiben egy hasonlóképp megfogalmazott szöveg került elém az egyik szülői csoportban: „Sziasztok! Tudnátok-e olyan szórakoztató, rövid meséket ajánlani, amiket a gyerek nézhetne a kocsiban, ameddig az oviba érünk?”

Nagy port kavart a poszt, rengeteg reakciót váltott ki, többen hangot is adtak nem tetszésüknek, és én is azon kezdtem el gondolkodni, hogy sokan miért rögtön a technika vívmányait akarják segítségül hívni, ha a gyerek lefoglalásáról van szó.

Szerintem mindenki emlékezetében vannak olyan mesék, mondókák, gyerekdalok, amivel élvezetessé, szórakoztatóvá lehetne tenni akár egy rövidebb utazást, minőségivé tenni az együtt töltött időt. A mi nagyszüleink idejében nem volt internet, amivel lefoglalták volna a gyerekeket, volt viszont „Csip, csip, csóka…”, „Lóg a lába, lóg…”, „Süss fel nap!...”, csak, hogy néhányat említsek a népi kultúra színes tárházából, amelyek mai napig is rendelkezésünkre állnak. Felmerül a kérdés: miért inkább ezek és nem a digitális? A választ Vekerdy Tamás már nagyon régen megfogalmazta: „Azok a gyerekek, akik mindennap hallanak mesét, az iskolába lépés idejére egy-másfél évvel előzhetik meg anyanyelvi fejlettségben azokat, akiknek ez nem jutott osztályrészül.”

Nézzünk néhány játékot, lehetőséget, amellyel elősegíthetjük a gyerekek beszédének fejlődését!

Első és legfontosabb lépésként a nagymozgások fejlődésére kell összpontosítanunk, mert az a gyerek, aki szabadon kúszhat, mászhat, futkározhat, csúszdázhat, hintázhat, megfelelő testi, értelmi és érzelmi előrelépést mutat majd. Ilyenkor csak annyi a dolgunk, hogy megteremtsük a mozgáshoz szükséges feltételeket és jelen legyünk a gyermek játékában.

A szabad játék, amelyet sokan mai napig haszontalannak vélnek, a gondolkodás, a fantázia fejlesztésének legnagyobb lehetősége, a gyermeki szabad alkotás révén, legózás, homokozás, rajzolás, gyurmázás, vagy akár szerepjáték közben megszilárdulnak a beszédfejlődés alapkövei.

A mondókáknak és gyermekdaloknak örök varázserejük van. Jó érzéseket ébresztenek a gyerekekben, ritmikájuk, dallamosságuk mozgással párosul, ami nagyban serkenti a beszédfejlődést. „A régiek is úgy tartották régen, hogy aki jól mozog, tisztán beszél.” (Vekerdy Tamás)

Régen nagyon közkedveltek voltak az ölbeli játékok, cirókázós, höcögtetős mondókák, amelyeket kicsi gyerekekkel játszottak. Ezek a jó hangulatteremtés mellett a testtudat elsajátítását célozzák. Miért fontos, hogy a gyerekek helyesen meg tudják nevezni és feltudják ismerni testrészeiket? A válasz nagyon egyszerű és a későbbiekben főként az olvasással mutat majd összefüggést, ugyanis annál a gyereknél, akinek nincs megfelelően kifejlett testtudata, nagyobb eséllyel jelentkeznek majd a diszlexia tünetei az iskolába kerüléskor.

A beszédfejlődés során nemcsak a szókincs bővítésére kell odafigyelnünk, hanem a helyes légzésre, a hanglejtésre, a beszédtempóra, a hallott szöveg megfelelő értelmezésére és a beszédünket kísérő érzelmek közvetítésére. Ezek gyakoroltatását célozzák a videóban is bemutatott és itt részletesebben felvázolt játékok:

A mondókák az emberi beszéd ritmusát, tempóját, hanglejtését segítenek elsajátítani. Nem kell hozzá más, csak egy szabadon választott, közkedvelt mondóka és sokféleképpen variálhatjuk a feladatokat. Ugyanazt a mondókát, versikét elszavalhatjuk úgy, hogy közben váltakoztatjuk a hangerőnket, (ez az úgynevezett Rádió nevű játék: az óvodapedagógus kezével mutatja, hogy mikor milyen hangerőt használhatnak a gyerekek mondókázás során).

Kisebbeknél közkedvelt a hangutánzós játék, amikor a környezetükben élő állatok, járművek hangját kell utánozniuk. A nehezebb kiejtésű hangok begyakorlásához, mint például az „r”, vagy az „s”, a videóban láthatunk példát.

A nonverbális, azaz a nem nyelvi elemek, elsajátításában az Érzelem-varázslat játék lehet segítségünkre, itt is használhatunk egy tetszőleges mondókát, amit különböző érzelmekkel telítve – nevetve, sírva, haragosan, vagy akár egy robotot utánozva – adnak elő a gyerekek. Játszhatunk az érzelmekkel a videóban is bemutatott kartonlapból készült feladat segítségével is.

A légzéstechnika elsajátításában különböző fújó gyakorlatok lehetnek segítségünkre, erre azért nagyon fontos oda figyelnünk, mert általuk fejleszthetőek a gyerekek hangképző szervei.

A szövegértés, a hallási figyelem, reakciókészség fejlesztésére nagyobb gyerekeknél alkalmas lehet egy egyszerű rajzoltatós játék, amikor az óvodásnak azt és oda kell rajzolnia, ahová az instrukciót kapta.

Úgy vélem, a beszéd az életben való érvényesülés egyik alapfeltétele, olyan létfontosságú eszköz, mint a pillangók szárnya a repüléshez. Az, hogy az általunk nevelgetett pillangók megfelelően erős szárnyakat kapnak-e, amivel boldogulnak majd az életben, rajtunk áll. Használjuk a rendelkezésre álló eszközeinket, verseljünk, mondókázzunk, meséljünk minél többet, és vértezzük fel a gyerekeket szellemi és lelki táplálékkal, hogy gondolkodó felnőttként repüljenek majd ki a nagyvilágba!

 

A beszédkészség fejlesztése játékosan

 

2021. november 11.
Pallagi Nikoletta
Pallagi Nikoletta

Pallagi Nikoletta vagyok, egy kárpátaljai magyar óvoda óvónénije immár tíz éve. Szerencsésnek vallhatom magam, hiszen egy összetartó csapat tagja vagyok, családként terelgetjük a ránk bízott gyerekeket, mindenki egyenrangú tagja közösségünknek! Eredetileg magyar nyelvet és irodalmat tanítanék, de mégis az óvodapedagógia lett az én utam. Kicsi gyerekekkel foglalkozni igazán öröm, hiszen az elismerés őszinte szívekből fakad. Példát mutatni, játszva nevelni, hagyományt őrizni, anyanyelvünket ápolni, értéket közvetíteni-ezek mutatnak utat és adnak igazán értelmet számomra a nehéz időkben is!