Fejér Noémi blogja

Pedagógusként, szülőként gyakran találkozhatunk azzal a helyzettel, hogy a gyerekek viselkedése megváltozik, amikor testvér érkezik a családba. Kérdés, mit tehetünk, ha észrevesszük a gyerekeink reakcióit?

Először is a családnak és az anyának el kell gyászolnia az időt, amikor még csak 1 vagy 2 gyerek volt a családban. Minden változás egy krízis, és igaz ugyan, hogy a tesóvárás egy pozitív krízis, de krízis – ami viszont veszteség. Erre érdemes készülni, ebben segítséget nyújthat Judit Viorst zseniális könyvének testvér fejezete: A szükséges veszteségeink.

Fejér Noémi tanácsadó szakpszichológus cikkében áttekinthetjük, milyen mesékkel érdemes megismertetni a gyerekeket hároméves korukig. A szakértő nem csak a szakmai hátteret ismerteti, hanem konkrét példákkal segíti az óvodapedagógusokat, szülőket.

A gyerekek a világot cselekvésen és elbeszéléseken keresztül ismerik meg. A mesékben fellelhető a legtöbb válasz, amit a gyerekek keresnek. A mesék segítenek nekik megbirkózni a valósággal, oldják a szorongást, feszültséget, vigasztalnak, örömet nyújtanak és elmélyítik a szülőkkel való kapcsolatukat. A gyermekek beleélhetik magukat különféle szerepekbe, azonosulhatnak velük, sőt ki is próbálhatják azokat.

„El van varázsolva!” „Mozdulatlan.” „Csillog a szeme.” „Eltátja a száját.”