Farsangi kavalkád… régi és új szokások

Víg farsangi napokat… mondja az egyik népdalunk. De mit is jelent a farsang?

Napjainkban a farsang a jelmezbálok idejét jelenti. Mindenki jelmezbe öltözik, farsangi dalokat énekelünk, táncolunk, eszünk, iszunk és mulatunk. Sokan már hetekkel korábban kezdenek készülődni rá, jelmezt választanak és tervezgetik a nagy mulatságot. De tudjuk-e a farsang igazi jelentését, régi szokásait?

Régebben a farsang idején, faluhelyen az emberek többet ültek össze, hangos mulatságokat, fonókat tartottak. A falu apraja és nagyja részt vett ezeken rendezvényeken, melyeket javarészt esténként tartottak. A farsangi fonók elsődleges célja a közös munka volt. Az asszonyok szőttek, fontak, a férfiak meg kukoricát bontottak, közösen énekeltek, meséltek és persze a végén táncoltak. A farsangi időszak végét mindig a farsangtemetéssel zárták.

Hogyan kapcsolódik össze a múlt a jelennel? Ha átéljük a múlt hagyományait a jelenben is, de képesek vagyunk megújítani azokat. 

Szerencsésnek mondhatom magam, mert Székelyföldön még számos farsangi hagyományt ma is ismernek, viszont a gyakorlatban nem igazán van jelen csupán egy – egy alkalom. Éppen ezért pedagógusként fontosnak tartom, hogy a legkisebbek is meg ismerjék a régi és új farsangi szokásaink.

Óvodánkban a farsang mindig egy egész hetet felölelő projekt. Ilyenkor a régi szokásokkal foglalkozunk úgy, hogy igyekszem az új szokásokat is hozzákapcsolni. Farsangi meséket, dalokat, népdalokat, néptáncokat tanulunk meg és megismerjük a farsang lényegét, a közösségi élményt. A hét lezárása mindig egy igazi farsangi mulatság pánkóval (Székelyföldön így nevezik a fánkot) és nagy vigadozással, ezt mindig nagyon várják és szeretik a gyerekek.

A gyerekek örömmel és csillogó szemmel várják a farsangi heteket, és mindig vevők a mókára, játékra. Pedagógusként ezek a tekintetek felbecsülhetetlen értéket jelentenek számomra.