Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke elmondta „A hetedik és a nyolcadik állomásához értek a továbbképzések, hiszen a tavalyi évben, november és december hónap folyamán sikerült ugyanezekben a témákban továbbképzéseket szervezni. Most pedig újabb állomásukra, újabb lehetőségeket szeretnénk az óvónéniknek, az óvodapedagógusoknak adni, olyan vonatkozásban, hogy tovább képezzék magukat, és konferenciák keretében újabb ismeretekre, újabb tapasztalatokra, újabb módszerekre tegyenek szert.”
Kétnapos óvodapedagógus képzés Zentán és Adán
A képzésre a helyieken kívül Szabadkáról, Csantavérről, Csókáról és Magyarkanizsáról is érkeztek óvópedagógusok. Minden témát öt szakember dolgoz fel, ők azok, akik az elmúlt év folyamán egy hosszabb továbbképzésen vettek részt Budapesten.
Kisimre Szerda Anna néptáncpedagógus szerint az általa tanított tánccal kapcsolatos módszertan leginkább az óvodás korú és az általános iskola alsó tagozatába járó diákok számára hasznos. „A gyakorlatban alkalmazom, és nagyon hasznosnak találom, egyébként is mindig mondják, hogy a tánc és a játék nagyon fejleszti a gyerekeket. Már évtizedek óta kapjuk ezeket a visszajelzéseket.”
Ágoston Ottilia már 20 éve dolgozik óvónőként. Szerinte a képzés során alkalma nyílik olyan technikák elsajátítására, amelyek segítik a kommunikációt. „A munkám folyamán nagyon fontos szempontnak tekintettem a szülők, a család és az óvoda, óvónők közötti szoros kapcsolat kialakítását.”
A zentai képzésen 21 óvodapedagógus vett részt, az Adán megtartott foglalkozásokon pedig 23 óvónő volt jelen.
Óvodai projektpedagógiai képzés Óbecsén
A kétnapos óbecsei tanfolyam témája az óvodai projektpedagógia volt. Ez egy olyan gyermekközpontú módszer, amely figyelembe veszi a gyerekek közötti különbségeket. A kishegyesi Janó Máriát Budapesten készítették fel arra, hogy a témáról képzést tartson kolléganőinek. Elmondása szerint „Ebben a pedagógiai módszerben az a lényeg, hogy a gyermek véleménye, ötletei és feladatmegoldó készsége hangsúlyt kap, és ezáltal megtanul tervezni.”
Petkovics Márta, a Magyar Nemzeti tanács Végrehajtó Bizottságának tagjának véleménye a programról: „Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk, hiszen pl. az óvodai projektpedagógia a vajdaságiak számára eddig szinte ismeretlen volt, de a magyar népzenei elemeknek a becsempészése, a magyar kultúrának az előadása már kis korban rendkívül fontos.”
Egy résztvevő óvónő, a pecesori Szloboda Szőnyi Karolina véleménye: „Ezek az újabb képzések nekem nagyon tetszenek, mivel sok a gyakorlati rész, nemcsak elméleti részt kapunk, amit egy szakkönyvből is megkaphat az ember, hanem olyat is, ami kézzelfogható, és be tudjuk úgy vinni a csoportba, ahogy kapjuk a képzésen.”
Az óbecsei képzésen 25 helyi és környékbeli óvónő vett részt.
Nagykikindán is tartottak óvodai projektpedagógia képzést
Nagykikindán, a Továbbképző Központban szervezték meg a továbbképzést. Két vélemény a résztvevőkről, miért értékes ez a rendezvény számukra.
Juhász Brigitta, nagybecskereki óvónő azért örült különösen a magyar nyelvű képzésnek, mert „mert nálunk itten, mifelénk, és jobban délebbről, nagyon kevés esélyünk van, hogy magyarul hallgassunk továbbképzést és én nagyon örülök, hogy rész vehettem Budapesten.”
A dél-bánáti Nezsényben tavaly ősszel indult be újra magyar óvodai csoport. Mirčić Ábel Kornélia, ottani óvónő szavai rámutatnak arra, miért fontosak ezek a képzések: „Hat gyerek jár aktívan, többen iratkoztak, de hatan járnak. Ez egy vegyes korosztályú csoport. Reméljük, hogy jövőre is megmarad a létszám, és még szaporodik. Mert gyerekek vannak. Csak a szülők bátorodjanak és írassák be a gyerekeket a csoportba.” Erre pedig nagyobb az esély, ha korszerű az óvodák felszereltsége, és az óvónők is folyamatosan képzik magukat.