A székelyföldi kisvárosban működő Berde Mózes Unitárius Gimnázium szervezeti egységébe épülő 600 négyzetméteres, egyszintes napköziotthonos óvoda épülete három óvodai csoport ellátására alkalmas. Az óvoda már működik 67 gyerekkel, de a járványügyi korlátozások miatt mindeddig a hivatalos avatóünnepségre nem kerülhetett sor.

A székelykeresztúri unitárius templomban tartott óvodaavató hálaadó istentisztelet végén Grezsa István, az óvodafejlesztési programért is felelős miniszteri biztos azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy a 21. század a magyar nemzeti együttműködésre fog épülni. Hozzátette: a magyar nemzetrészek száz év törvényszerű szétfejlődés után élhették meg az összefogás élményét, és azt, hogy a magyar államnak nemcsak arra van képessége, hogy ezt kimondja, hanem arra is, hogy forrásokat állítson az összefogás, az együttműködés szolgálatába. „Ma már nem tatárhordák támadnak rá a gyermekeinkre, hanem olyan ordas eszmék, amelyek bennünket, magyarokat ezeregyszáz éve megtartó alapértékeinket veszélyeztetik. Ezek az alapértékek az Isten, a haza és a család. Megnövekedett felelősséggel minél kisebb korban el kell mélyíteni a kapcsolatot az ide járó gyermekekben a magyar anyanyelv, a magyar kultúra és azok az alapértékek iránt, amelyek őket az unitárius egyház kebelébe vonják. Tehát nagyon nagy munka vár önökre. Mi az európai feltételeket igyekeztünk biztosítani, de az igazi feladat a négy fal között a nevelőkre hárul, és a gyermekek szüleire, nagyszüleire. Én ehhez a munkához kívánok önöknek olyan erős lélekkel és olyan örömmel és derűvel mindennapokat és éveket, amilyeneket hosszú évtizedek óta én itt mindig megtapasztalhatok – fogalmazott ünnepi beszédében Grezsa István. Az új óvodáról elmondta, ez egyike annak a 103 ilyen új nevelési intézménynek, amely a program részeként Erdélyben megépült, megépül. Az ötödik éve zajló programban a magyar állam 316 olyan óvoda felújítását is vállalta, amelyekbe magyar gyermekek járnak. Székelykeresztúri kötődései miatt ennek az óvodának az avatóünnepségére mindenképpen szeretett volna eljönni – jegyezte meg a miniszteri biztos.

„Bölcs és érett az a nemzet, amely rádöbben arra, hogy a jövőt nemcsak gazdaságilag, nemcsak a nemzeti értékeink felvállalásával és hangoztatásával, hanem mindenekelőtt a csendes építkezés ilyen módjával lehet építeni, amilyen a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program” – hangsúlyozta beszédében Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója, aki az egyház képviselőtanácsa, elnöksége nevében köszöntötte az egybegyűlteket.

Közel két és fél évszázaddal ezelőtt az unitárius egyház akkori vezetősége, zsinata úgy döntött, hogy egy szőlőt ültet el Székelykeresztúron, idézte fel a gimnázium építésének a jóváhagyását Rácz Norbert Zsolt püspöki titkár. „A sok nehézség ellenére mégis volt mindig munkás, aki ezt a szőlőst megmunkálja, aki megmetssze a venyigét, és aki leszedje a szőlőt, kipréselje a mustot, és szakértelemmel, türelemmel, bölcsességgel érlelje a bort.

„Emberé a munka, de Istené az áldás” Lőrinczi Lajos esperes beszédében arra mutatott rá, hogy az óvodaépítéssel a templom- és iskolaépítő elődök álma is valóra vált, akik közel két és fél évszázada kezdtek „a templom mellé szilárd hitre jövőt teremteni és építeni”. „Így most már nemcsak közép- és általános iskolánk, hanem óvodánk is lehet. Én szilárdan hiszem, hogy a szép dolgok mindig Isten és ember együttmunkálkodásából születnek meg.

A gimnázium aligazgatója, Lakatos Sándor lelkész-vallástanár, beszélt az épület történetéről, az 1793-as megalapítástól a nehéz körülmények között történő felépítéséig, az 1815-től történő növekedésén át az első világháború utáni időszakban a magyar kormány által nyújtott, vissza nem kért kölcsönből történt újabb építésig. Ezt nemsokára újabb nehéz időszak követte, a román állam támogatásmegvonása miatt egyre csak sorvadt, majd 1948-ban államosították. Az újrakezdés éve 1993-ban volt ugyan, de még tíz évbe telt, mire az egyház birtokba vehette a visszaszolgáltatott ingatlant, majd 2008-ban az unitárius jótevők fejedelméről, Berde Mózesről nevezték el a tanintézetet.

Az egyház tulajdonában lévő, a Berde Mózes Unitárius Gimnázium által használt több mint másfél hektáros területből 2500 nézetmétert különítettek el, amire felépülhetett a 600 négyzetméteres, egyszintes napközi épülete. A napköziotthon három csoportnak ad helyet, étkezők, játszóházak, orvosi rendelő, tanári szobák is helyet kaptak benne, és tágas udvart, külső játszóteret biztosít a gyerekeknek.

Kallós Zoltán oktatásügyi államtitkár egy nagyon szép ajándéknak nevezte az új óvodát, amelyet a székelykeresztúri unitárius egyházközség kapott. Ehhez azonban hozzá kell rendelni egy nagyon értékes összetevőt, a szellemi és lelki ajándékokat, mert az új épületet meg kell tölteni tartalommal, ez a nemes, viszont nagyon nehéz feladat viszont a pedagógusokra hárul – hangsúlyozta. „Jó magyarként élni a Kárpát-medencében, mert egyik magyar a másik magyarra számíthat. Főként az elmúlt tíz évben tapasztalható az, hogy Magyarország Kormánya együttműködő partner kíván lenni abban, hogy jó legyen a Kárpát-medence bármelyik sarkában magyarként élni” – mutatott rá Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, azt hangsúlyozva, hogy ösztönözni kell a gyermekvállalást, és a külföldre vándoroltak hazatérését, hogy legyenek gyermekek, akik az új óvodákat megtöltik.

Forrás: MTI; szekelyhon.ro