Így tedd rá!

 

Hóc, hóc katona…, Ciróka- maróka… Bizonyára mindenki számára ismerősen csengenek ezek a sorok, gyermekkorunk kedvencei. Szerintem nincs olyan, aki ne höcögött, vagy „cirókázott” volna az ismert mondókákat ismételgetve szülei, nagyszülei ölében.

Emlékszem, gyerekkorunkban rengeteg időt töltöttünk a szabadban, megunhatatlanul Bújj, bújj zöldág-aztunk, ugróiskoláztunk, egyszerű gumit helyeztünk egymás derekára és azon ugrottunk át egy lábbal, két lábbal, nehezítve mindig a feladatot. Sokan nem gondolnák, hogy ezeknek a játékoknak, az általuk megélt élményeknek, milyen szerepe van a gyerekek fejlődésében, milyen aktualitással bírnak ma is.

A népi játékok ugyanis a gyerekek készségeit legsokoldalúbban fejlesztő eszközei a bölcsődei, az óvodai és az iskolai nevelésnek. Ez az alapja az Így tedd rá! népi játék és néptáncmódszertani programnak is, amelynek kidolgozója, képviselője Balatoni Katalin néptáncpedagógus, neveléstudományi kutató. A korszerű pedagógiai elveket közvetítő módszer célja, hogy korosztályi sajátosságoknak megfelelő játékok segítségével, hagyományos értékekkel ajándékozza meg a gyerekeket, felnőtteket, nem a produkciót helyezve előtérbe, hanem a játékélményt.

Az Így tedd rá! program Kárpátalján is egyre elterjedtebb. Képviselője, népszerűsítője Jaró Klaudia, akinek neve 2017-ben olvadt egybe a módszer hazai ágával. A nagyberegi születésű lány heti rendszerességgel tart foglalkozásokat Kárpátalja több településén bölcsődés, óvodáskorú és kisiskolás gyerekek számára. Felnőtt pedagógusok pedig munkaközösségi alkalmain ismerkedhetnek meg a népi kultúra színes tárházával. Ilyenkor a pedagógus is gyerekként játszik együtt társaival, ugyanúgy forog, fogócskázik, táncol babzsákkal a fején, mint később azok a gyerekek, akiknek továbbadja tudását. Így nemcsak a játékot sajátítja el, hanem általa az élményt, hangulatot.

Klaudia elmondása szerint minden foglalkozás más és más, igyekszik alkalmazkodni az ünnepekhez, jeles napokhoz, a tervezésnél figyelembe veszi a csoport összetételét és a kárpátaljai mondókákat és dalokat is igyekszik bevezetni az alkalmakra, mert fontosnak tartja, hogy „ismerjük azt, ami a miénk.”

Klaudia nagyon szívesen megy bárhová, hogy továbbadja tudását, a régió több településének óvodájába ellátogatott már, hogy ajándék-foglalkozásokon népszerűsítse hagyományainkat, az elmúlt két hónap során a hetyeni és beregsomi óvoda is ilyen megtiszteltetésben részesült.

Elmondhatatlan érzés volt, amikor a magyar népzene hangja betöltötte és átjárta óvodánk összes szegletét. Csoda volt látni, ahogy a félénkebb gyerekek is örömmel játszanak együtt egy „idegen nénivel”, ahogy a bemutatkozós, „babzsákdobálós” játék közben bátran mondják el a nevüket, ahogy a „tulipános mezőn” együtt válogatják a különböző színű papírvirágokat, ahogyan papírdiót törnek a lábukkal, közben pedig nem is sejtik, hogy a néptánc legalapvetőbb lépéseit sajátítják el játékos formában.           

Hihetetlen, ahogy színes gumiszalagok alatt átbújva, mászva, babzsákokon lépegetve, ők csak a játék élményét észlelték, mi, óvó nénik viszont felismertük, hogy most a térbeli tájékozódás, a reakciókészség, a szabályokhoz való alkalmazkodás képessége fejlődik.

Elképesztő, hogy a körülbelül egy órás foglalkozás alatt mennyit mondókáztunk, forogtunk, képzeletben fára másztunk, diót törtünk, tulipánokat válogattunk, táncoltunk, énekeltünk, nevettünk. Nem hiszem, hogy mindegyik játéknak a szövege megmaradt a gyerekek emlékezetében, a játékok közben átélt öröm viszont, ott tükröződött a szemükben. Ez az alkalom valóban „ajándék foglalkozás” volt, mert a gyerekek hiteles élményeket és értékeket kaptak ajándékba. Azóta naponta kérik, hogy „játsszuk azt, amit a szép-szoknyás nénivel tanultunk.” Mi pedig nagyon szívesen engedünk a kérésnek, hiszen tudjuk, mennyi mindent fejlesztenek, és milyen jó hangulatot teremtenek a népi játékok.

Biztosan minden óvó néni játszik az óvodai foglalkozásain gyermekjátékokat, énekel népdalokat, mondókázik… És milyen jól teszi! Aktuálisabb és időszerűbb ezek bevonása a mindennapi életbe most, mint valaha. A gyerekek fejlesztésének lehetőségei ezek, melyek már régóta kincsei kultúránknak és hatalmas tárházzal, széles repertoárral állnak rendelkezésünkre.

Kétszeresen fontos a magyar népi játékok, mondókák használata, beépítése a mindennapokba a külhoni magyar intézményekben. Így tudjuk szórványban is elvetni a gyerekekben a hagyományőrzésnek és a hagyományok megélésének magvait, erősíteni magyar identitásukat, hogy felnőttként őrizzék, tovább örökítsék szokásainkat, hiszen ez lehet fennmaradásunk záloga.

Válogassunk bátran és játszunk együtt minél többet, mert a hagyományokat leghitelesebben az együttes élmények által adhatjuk át!

 

 

2021. május 03.
Pallagi Nikoletta
Pallagi Nikoletta

Pallagi Nikoletta vagyok, egy kárpátaljai magyar óvoda óvónénije immár tíz éve. Szerencsésnek vallhatom magam, hiszen egy összetartó csapat tagja vagyok, családként terelgetjük a ránk bízott gyerekeket, mindenki egyenrangú tagja közösségünknek! Eredetileg magyar nyelvet és irodalmat tanítanék, de mégis az óvodapedagógia lett az én utam. Kicsi gyerekekkel foglalkozni igazán öröm, hiszen az elismerés őszinte szívekből fakad. Példát mutatni, játszva nevelni, hagyományt őrizni, anyanyelvünket ápolni, értéket közvetíteni-ezek mutatnak utat és adnak igazán értelmet számomra a nehéz időkben is!