Mozgásra fel! Nyári sportprogram az oviban

Itt a nyár, a kikapcsolódás, a pihenés ideje, ilyenkor minden más. Így van ez az oviban is, nyáron általában kötetlenebb foglalkozásokat tartunk, mint a tanév többi napján. Ilyenkor mindig játszunk önkéntes játékot, a gyerekek érdeklődésére alapozva, például kint az udvaron krétával rajzolunk a földre, tornázunk, sétálunk s így tovább… Természetükből adódóan minden gyerek nagyon virgonc, mozgékony. Részben, de nem csak ezért, a sport az egyik olyan alap, amit már kiskorban fontos beépíteni a gyerekek napirendjébe.

Az elmúlt héten sporthetet tartottunk óvodánkban. A gyerekek szeretnek tornázni, mozogni, így nagyon jól érezték magukat. A különböző gyakorlatokat bemelegítéssel kezdtük. A nagyobb gyerekek ilyenkor azt kérik, hogy ők mutathassák be a mozgássort a többieknek. Ami a legérdekesebb, hogy a kedvenc „Törpe-óriás” játékuknál hatékonyabban közvetítették az adott jelzést a társuknak, mint amikor velem játsszák. Nagyon szeretik, ha ők mutathatják meg a számukra jól ismert gyakorlatokat. Szeretnek a helyembe lépni. A többieknek pedig igen érdekes, hogy egy társuk irányítja a játékot. Kívülről nézve azt, aki irányítja a játékot, érdekes megfigyelni, mennyire átveszik a gyerekek a gesztusainkat.

Emlékszem arra, amikor én voltam első osztályos és a tanítónőm megengedte nekünk, hogy mi mutassuk be a gyakorlatokat. Látom magam előtt, ahogy álltunk körben egymás mellett, még a tornagyakorlatokra és a játékokra is tisztán emlékszem, sosem felejtem el, hogy az „Éjjel-nappal” játék során titokban körbenéztem, ki „alszik”, s közben a tanítónőmmel találkozott a tekintetem.

Ezek a tornaórák szép emlékek, később annyira már nem szerettem tornázni, talán nem volt meg hozzá a motivációm. Aztán tanulmányim során a „Testnevelésoktatás az óvodában” című tantárgy keretén belül megtanultam, hogyan kell felépíteni egy testnevelésfoglalkozást, mit miért kell tenni, mi hogyan helyes. Később már örömmel tornáztam együtt a gyerekekkel, kedvencem lett a tornafoglalkozás – ahogy persze sok minden más is. A gyerekek a gyakorlatok közben együtt számolnak velem, valamikor úgy kell őket leállítani, hogy vége az adott feladatnak. S ami végül teljesen elcsendesíti őket, az nem más, mint a légzőgyakorlat és aztán a nyújtás során újra kacag mindenki, miközben ide-oda dőlnek. Már óvodáskorban érdemes gyakorolni a nyújtást is, ami nagyon fontos az izmok egészségének szempontjából.

A sport, a testmozgás felfrissíti a szervezetet, energikusabbak leszünk segítségével, testünk is rugalmasabb és sokkal teherbíróbb lesz. Ám nem csak ezért fontos a mozgás! A mozgásos játékok úgy fejlesztik a gyerekeket, hogy észre sem veszik. Például egy mozgásos játék során fejlődik a térbeli tájékozódás képessége, a gyorsaság, a reakciókészség, a koordináció, a szabálytudat, de testséma* és percepciófejlesztő hatásuk is van. Fejlődik továbbá a logikai gondolkodás, az emlékezet, a képzelet, a személyiség és nem utolsó sorban a beszédkészség is A gyógypedagógusok, a fejlesztő pedagógusok, a logopédusok munkájuk során mind-mind alkalmaznak mozgással járó feladatokat a gyerekek fejlesztésére. Például a TSMT** torna a mozgásgyakorlatokkal segíti a beszédfejlődést, s számos más olyan területet támogat, ahol elmaradás érzékelhető.

Egy szó, mint száz mozgásra minden egyes nap szüksége van kicsinek és nagynak is egyaránt.

* A testséma három fő területe a testtudat, a vizuális-tartási testséma és a testkép. Ezek együtt szerepet játszanak a tájékozódásban, a gyermek önismeretében, önértékelésében. A kicsik a testükből kiindulva ismerik meg, milyennek látják magukat és milyennek látják őket mások, de ez szükséges egyebek mellett a térbeli tájékozódáshoz is. 

**A TSMT a Tervezett Szenzo-Motoros Tréning fogalom rövidítése, a módszer kifejlesztője dr. Lakatos Katalin terapeuta volt.