A gyerekek a világot cselekvésen és elbeszéléseken keresztül ismerik meg. A mesékben fellelhető a legtöbb válasz, amit a gyerekek keresnek. A mesék segítenek nekik megbirkózni a valósággal, oldják a szorongást, feszültséget, vigasztalnak, örömet nyújtanak és elmélyítik a szülőkkel való kapcsolatukat. A gyermekek beleélhetik magukat különféle szerepekbe, azonosulhatnak velük, sőt ki is próbálhatják azokat.
„El van varázsolva!” „Mozdulatlan.” „Csillog a szeme.” „Eltátja a száját.”
Az élőszavas mesemondás közben (nem olvasott, hanem fejből mondott mesénél) létrejön egy történethallgatási transz. Ez az az állapot, amit történethallgatási transznak, intenzív fókuszált figyelemnek hívunk, ami a világ minden pontján ugyanúgy jelentkezik, ha valaki élőszavas mesélést hallgat. Ez egy sajátos tudatállapot, ilyenkor van az agy a legéberebb állapotában, s ekkor tökéletes egyensúlyban működik a bal és a jobb agyfélteke.
Ebben az egyensúlyi állapotban csodálatos dolgok történnek, ideális esetben belső képek jelennek meg a hallott szöveg közben, amelyek a félelmek, vágyak, dühök, tudat alatti ismeretek, belső feszültségek eredményes feldolgozásában segítenek.
Gyakran kérdezik tőlünk a szülők, mikor és mit meséljenek a gyerekeknek?
A válasz az, hogy meséljünk sokat és minél gyakrabban, figyelembe véve a gyermek életkori sajátosságait, illetve az adott élethelyzetét. Meséljünk a gyermekünknek, amikor még a szívünk alatt hordjuk őt, meséljünk neki a születéstől, a kisgyermekkoron át, egészen a kiskamaszkorig. Ha igényli, meséljünk neki később is. Hiszen a mesék eredetileg, a hagyomány szerint, a felnőttkor küszöbén álló, 14-18 éveseknek szóltak. A mesékben nehézségek, problémák, konfliktusok vannak, amire az emberiség mindig is kereste és keresi a választ.
A cikkben, ajánlások is szerepelnek majd, minden korosztály mellett 3-4 könyvcímet gyűjtöttünk össze. A választék természetesen ennél jóval szélesebb, rengeteg színvonalas gyerekkönyv közül válogathatunk.
A népmese ma is izgalmas?
Ha népmesét választunk, fontos, hogy az az eredeti, teljes formájában jusson el a gyermekhez. A népmesékben ott van az az egységes és egylényegű világkép, mesei rend, amire mindenkinek szüksége van a mindennapokba, és a különféle élethelyzetekben. Alkotó-fejlesztő mesecsoportjainkon mi kizárólag a világ népmesekincseivel dolgozunk, a meséket a szülőknek is elküldjük, hogy otthon is el tudják olvasni gyermekeiknek, ha igény van rá, akár többször is. Ha van egy mese, amit gyakran kérnek tőlünk a gyerekek, az azt jelenti, hogy foglalkoztatja őket a történet, az ott megjelenő feszültség, ha sokszor hallja a történetet, segít neki a belső munkában, lelki feloldásban.
A mesék „kistestvérei”
Amikor a gyermek megszületik, a biztonságot jelentő világot az anyja jelenti a számára, az ő hangja, szívverése, illata, érintése. A mondókák, az altatódalok, melyeket a mesék kistestvéreinek is szoktak nevezni, megnyugtatják a csecsemőt. Féléves koruktól a babák már élvezik a ritmikus versikéket, a népi ölbeli játékokat. (Gróh Ilona: Ringató, Kacagtató, J. Kovács Judit: Kerekítő, Lackfi János: Százérintő - Ölbeli játékok és mondókák)
Amikor a kisgyerek önnön erejéből elindul, hogy felfedezze a világot, a versikék, dalok, mondókák nagyon fontos tudást, érzékszervi tapasztalást adnak a saját testükről, az őket körülvevő tárgyakról, élőlényekről, természeti jelenségekről. Ebben az időszakban a kisgyerekek szívesen lapozgatnak leporellókat, puha anyagból készült könyvecskéket, Mesebőröndöt. (Agnese Baruzzi könyvei, Agócs Írisz- Mesék Barnabásnak sorozat)
Fejér Noémi - tanácsadó szakpszichológus, családterápiában képzett metamoprhoses meseterapeuta; integrált szülő csecsemő konzulens hallgató.