Az eredményes óvodai ének-zenei nevelés megalapozza és elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az élményt nyújtó közös ének és az énekes játékok során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét és a közös éneklés örömét.
Szakértők szerint az óvodai éneklés-zenélés a gyerekeknél az alábbi pozitív hatásokat idézi elő:
Fejleszti az érzelmi intelligenciát
Az emberi lélek olyan területét is feltárja, amit csak szavakkal nehéz lenne. Érdemes a gyerekeket arra is bátorítani, hogy improvizáljanak.
A zene magabiztossá tesz
A zenével a gyermek az egyéni érzéseit is kifejezheti. Ha pedig közösen énekelnek, ki-ki ráérezhet a saját fontosságára, hogy az ő hangja éppúgy nélkülözhetetlen, mint a körülötte állóké. Aki zenét tanul, rendszeresen énekel, magabiztosan közeledik az emberekhez az életben is.
Megnyugtatja az idegrendszert
A gyerekeket is éri stressz, amit a zene segít oldani. Még hosszabb távú a hatás, ha gyerek nem csak hallgatja, hanem ő maga is zenél vagy énekel.
Igényességre nevel
A zenében könnyebb megkülönböztetni az igényes munkát az igénytelentől. Ezért nem mindegy, hogy milyen zenét hallgattunk, vagy adunk elő a gyerekekkel.
Segít abban, hogy bátran kiálljon a kicsi a többiek elé
A családias légkörnek, kis létszámnak köszönhetően nem „tömegek” előtt zenélnek, éneklnek a gyerekek az óvodában. Fontos megélniük, hogy a tévesztés, hibázás velejárója a zenélésnek.
A közösségformáló ereje van
A próbák alatt együtt készülve, mindenki egyformán kiveszi a részét a tanulásból.
A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik elő.
A három-hét éves korosztály zenei nevelésére különösen nagy figyelmet kell fordítani. A felnőtt minta utánzásával az éneklés szeretete szinte észrevétlenül részévé válik a gyermek mindennapi életének. Ezért nagyon fontos, hogy az óvodában már reggel zene fogadja az érkező szülőket és gyerekeket. Különösen jó, ha ez a zene igényes, sőt az évszaknak megfelelő és a közelgő ünnepekre is utal.