Játszani jó. A játék a kisgyermek elsődleges tevékenysége. Általa is fejlődnek képességei, készségei, egész személyisége. A kisgyermeknek életeleme a játék, nélküle nem képes felnőtt, érett személyiséggé válni. Nekünk felnőtteknek az a feladatunk, hogy segítsük ezt a folyamatot úgy, hogy mindig megfelelő játékot, játéktípust választunk a gyermekeink számára.
Az óvodai nevelés elsődlegesen a játékra és a játékos fejlesztő tevékenységekre épül. Ezért mindenképp szükséges ismerni a kisgyermek játékának jellegzetességeit, típusait. A szakirodalom szerint 4 féle játék létezik az kisgyermek életében: a funkció-, a szerep-, az építő- és a szabályjáték. Ezek a típusú játékok alapvetően mind más-más sajátossággal bírnak és mindegyik más életkorban domináns (bár vannak közös tulajdonságok és átfedések a típusok között).
A funkciójáték, vagy más néven gyakorlójáték alapvető jellemzője a gyakorlás, ezek azok a hétköznapi megszólításban használt „pakolgatós, rakocsálós játékok”, melyek inkább a 1-3 éves gyerekek alapvető tevékenysége.
A szerepjáték nem más, mint mikor az óvodás felvesz egy szerepet és játék közben teljesen beleéli magát ebbe. Ez a 3-5 éves korosztály domináns játéka.
Az építőjáték az szinte bármelyik életkorhoz köthető, hisz ennek az alapvető tulajdonsága az alkotás, valamiből valamit létrehozni.
A szabályjáték pedig nem más, mint amelyben a játékörömöt a szabályok betartása adja. Ez a típus alapvetően már az 5 évesnél nagyobb gyerekek életében domináns.
A társasjátékok alapvetően a szabályjátékok kategóriába sorolhatóak, ugyanis legtöbbjük egy adott szabály szerint játszható. Amint korábban említettem, ezek a játékok inkább az óvodáskor végén dominánsak, viszont ez nem jelenti azt, hogy nem alkalmazhatóak hamarább, és hogy ne tudna ugyanolyan játékélményt adni, mint más fajta játékok. Nézzük csak meg alaposabban! Mit nyújt a kisgyermek számára a társasjáték?
Elsődlegesen a közösségi játékélményt, vagyis azt hogy együtt játszunk. Másodsorban a legtöbb társasjáték önállóságot igényel, így a kisgyermek számára magában hordozza a „nézd, ezt már tudom” érzés örömét. Továbbá a gyermek számára hatalmas fejlesztő erővel bír, megtanul nyerni, veszíteni, csapatban és mégis önállóan dolgozni, számolni, csoportosítani, figyelni, szabályt követni stb. Sorolhatnám a végtelenségig. Tehát mindenképp érdemes a gyermek kezébe adni őket.
Sokszor fejtörést okoz a megfelelő társasjáték megtalálása, ezért is riadnak vissza tőle a legtöbben. Véleményem szerint nem kell félni, és akármelyik játék lehet jó. Óvodai munkám során, rengeteg társasjátékot használok, egész gyűjteményem van, minden témához, minden életkorhoz. Kezdetben nagyon nehézkesen kezdtem őket alkalmazni, főleg a kisebb gyerekeknél, viszont egy kis odafigyeléssel, hamar megtanultam alkalmazni őket életkortól függetlenül. Ez csupán kis kreativitást igényel, mely lehet akár csak néhány szabálymódosítás vagy egy-egy eszköz kicserélése. Egy biztos, hogy ha elkezdjük rendszeresen használni, beépíteni a mindennapokba az mindenképp hatalmas fejlesztő erővel bír. Úgy fejlődnek a kisgyerek jártasságai, képességei és készségei, hogy nem is kell érte erőfeszítéseket tennie, csupán játszani.
Az elején természetesen nem lehet önmagára hagyni a gyerekeket, hogy egyedül tanulja meg a játékot, hanem le kell vele ülni, és vele játszani, idővel pedig ez már nem is feltétlenül szükséges.
Bátran merem ajánlani a szülőknek és más pedagógusnak. hogy próbálják beépíteni a társasjátékot mindennapjaikba és meglátják, nem kell félni tőle, idővel a legkedveltebb játéktípus lesz mindenki számára.
Üdvözöllek… Both Zsuzsanna vagyok, romániai magyar, ezen belül pedig székelyföldi, óvónő. Jelenleg egy kis, kb 200 - 300 fős székely faluban élek, ahol egyedül vagyok óvónő.
Pályám első nekifutásában csupán helyettesítői állást kaptam szülőfalumban Szentegyházán. Ott négy évet dolgoztam, mire lehetőségem nyílt egy véglegesebb állásra Homoródkarácsonyfaluban, ahol immár két éve tevékenykedek.