Blogok

Az eredményes óvodai ének-zenei nevelés megalapozza és elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az élményt nyújtó közös ének és az énekes játékok során a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét és a közös éneklés örömét.

Szakértők szerint az óvodai éneklés-zenélés a gyerekeknél az alábbi pozitív hatásokat idézi elő:

Fejleszti az érzelmi intelligenciát 

Az emberi lélek olyan területét is feltárja, amit csak szavakkal nehéz lenne. Érdemes a gyerekeket arra is bátorítani, hogy improvizáljanak.

A zene magabiztossá tesz

Játszani jó. A játék a kisgyermek elsődleges tevékenysége. Általa is fejlődnek képességei, készségei, egész személyisége. A kisgyermeknek életeleme a játék, nélküle nem képes felnőtt, érett személyiséggé válni. Nekünk felnőtteknek az a feladatunk, hogy segítsük ezt a folyamatot úgy, hogy mindig megfelelő játékot, játéktípust választunk a gyermekeink számára.

Naponta látjuk – mi óvodapedagógusok és szülők – a gyerekeket rajzolni. Egyik kedvenc elfoglaltságuk ez, gyakran halljuk: „Kérek egy lapot, rajzolni szeretnék”. Vajon meg is nézzük azt, hogy mit is ábrázolnak ezek az igencsak „beszédes” rajzok, vagy csak örülünk annak, ha a gyerekek lefoglalják magukat egy kis időre?!

A gyerekek lételeme a mozgás. Éppen ezért nincs szükség nagy erőfeszítésre, ha mozgásra kívánjuk sarkallni őket. Akkor kell kicsit a fantáziánkat megmozgatni, ha tudatosan szeretnénk egy-egy készséget magasabb szintre emelni. Milyen készségekre gondolok? Egyensúlyérzék, reakciókészség, gyorsaság, térlátás, de sorolhatnám tovább is a testnevelés témakörébe tartozó kompetenciákat.

Úgy vélem, hogy ha játékba bújtatjuk a készségek fejlesztését, a gyerekek számára élménnyé formáljuk a feladatot. A népi játékok is ezen alapultak régen és éppen ezért jó őket újra elővenni. 

Az óvoda az a hely, ahol bármi lehetséges, ahol a valóság összemosódik a képzelettel, az öröm a bánattal, a rend a káosszal, a játék a tanulással. Így született meg az alábbi távirat is, s hogy valóság volt- e vagy csak mese, az még számomra is kérdéses.

Fejér Noémi tanácsadó szakpszichológus cikkében áttekinthetjük, milyen mesékkel érdemes megismertetni a gyerekeket hároméves korukig. A szakértő nem csak a szakmai hátteret ismerteti, hanem konkrét példákkal segíti az óvodapedagógusokat, szülőket.

Ahhoz, hogy eljussunk egy nap megtervezéséhez, sok lépcsőt kell megtennünk, hiszen először ismernünk kell az adott évre vonatkozó új, kora gyermekkori nevelés tantervet, mert ennek megfelelően kell tervezünk. Fel kell mérnünk a gyerekek életkorát, érdeklődését, majd egy megfelelő egy éves ütemtervet kell kidolgoznunk, projektekkel, tematikus hetekkel. Amit itt tudni érdemes azoknak, akik nem a romániai tanügyi rendszerben dolgoznak, hogy az éves óvodai élet 6 fő téma köré csoportosul:

A madarak téli etetése megkönnyíti megkönnyíti áttelelésüket és nem utolsó sorban remek lehetőség a megfigyelésükre. Fontos, hogy minél előbb megmutassuk az ovis korú gyerekeknek, mit tehetnek a madarak védelméért, hiszen ebben a korban még nagyon fogékonyak az efféle ismeretekre.

Télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. A tőlünk északabbra fekvő területek madarainak Magyarország jelenti a telelőterületet. Vajon hogyan tudunk segíteni nekik a téli hónapok átvészelésében?

A gyerekek a világot cselekvésen és elbeszéléseken keresztül ismerik meg. A mesékben fellelhető a legtöbb válasz, amit a gyerekek keresnek. A mesék segítenek nekik megbirkózni a valósággal, oldják a szorongást, feszültséget, vigasztalnak, örömet nyújtanak és elmélyítik a szülőkkel való kapcsolatukat. A gyermekek beleélhetik magukat különféle szerepekbe, azonosulhatnak velük, sőt ki is próbálhatják azokat.

„El van varázsolva!” „Mozdulatlan.” „Csillog a szeme.” „Eltátja a száját.”

Magyarnak lenni mindig és minden körülmény között, bár államunk nyelve nem a magyar, mi csak kisebbség vagyunk, kevesen és egyre kevesebben. Boldogulni magyarként egy többségében más nemzetiségű országban nagyon nehéz. Főleg ha az állam nyelve sem megy anyanyelvi szinten.

Bár huszonegyedik századot írunk, mégis a nemzet és nemzet közötti ellentétek sokszor kiélesednek, pedig a magyar is, kisebbségi vagy sem, csak ember, élni akar és élni hagyni.